Zsennye Workshop 2019

Antropocén

Az ember alkotta környezet kihívásai

IMG_1201.JPG

ZSENNYE
DESIGN WORKSHOP
2019.

szeptember 19. – szeptember 23.

 
 

Az antropocén: az emberalkotta környezet kihívásai

 
 

Napjainkban egymást érik a médiában a szokatlan hőhullámokról, szárazságokról, szélsőséges időjárási eseményekről és hőmérsékleti rekordokról szóló hírek. A változóban lévő klíma miatt bizonyos helyeken élelmezési krízishelyzet alakul ki, máshol új lehetőségek nyílnak meg. A globális gazdaság vészes sebességgel használja fel a Föld erőforrásait, közben olykor kihasználva bizonyos csoportok, közösségek kiszolgáltatottságát is. 


Ezen jelenségek egy része biztosan az emberi tevékenységre vezethető vissza – azaz a társadalmunk ma rengeteg olyan problémával küzd, amit önmaga okozott. Az Antropocén kor definíció szerint az a kor, amikor az emberiség már a saját maga alkotta kihívásokkal küzd. Hogyan válhat fenntarthatóvá ebben a környezetben az emberi társadalom? Hol kezdődik és meddig tart az egyének és a szervezetek felelőssége? Mi az etikus magatartás egy olyan helyzetben, ahol a globális folyamatok nyilvánvalóan komoly kihívások elé állítják az emberiséget? Mi a szerepe, felelőssége ebben a kontextusban egy designernek?


Ezekre a kérdésekre keressük a választ a 2019. évi Zsennyei Műhely keretei közt – hol holisztikusan közelítve a kihívásokhoz, hol egészen konkrét szinten vizsgálva azokat az eszközöket, amikkel elő lehet segíteni a fenntarthatóságot civilizációs szinten.

 

Kérdésed van?

Tetszik a téma?

 

Workshop a kastélyban

Mi történik Zsennyén?

alexis-brown-82988.jpg

Szekciómunka

A szekciómunka során a résztvevőknek lehetőségük nyílik kísérletező jelleggel, a gyakorlatban is kipróbálni és kamatoztatni új ismereteiket. A szekciómunkát elismert tervezők moderálják.

Előadások

A design akkor képes ellátni interdiszciplináris, szakterületek felett átívelő támogató szerepét, ha a szakmai képviselői holisztikus, átfogó képpel rendelkeznek az őket és tevékenységük tárgyát körülvevő környezetről. A Zsennyei Műhely előadásait úgy állítottuk össze, hogy – idei témánkat körüljárva – minél több területről érkezzenek előadók, akik árnyalni tudják ismereteinket.

Beszélgetések

Az előadások szünetében és az előadás-blokkokat követően szabad, kötetlen beszélgetésekre invitáljuk a résztvevőket. Itt valódi párbeszéd alakulhat ki, és megvalósulhat a különböző szakmák és a design szakterületei közötti tudástranszfer.

 
 

Szeretnél a részese lenni?

Kérdésed van?

 

Választható szekciók

brad-neathery-248309.jpg

Nyersanyagok ökológiai szemléletű értelmezése

 
temesi apol.png
 

Temesi Apol
Textiltervező művész

 

Rachel Carson 1962-ben megjelent könyve, a Néma tavasz új ökológiai szemléletet indított el. A természet védelmére és a szennyezés eltűntetésére, azóta sokféle stratégia született egyén és közösségi szinten egyaránt. Alkotói oldalról első számú médiumként az alapanyag szolgálhat, ami direkt vagy indirekt módon üzenettel bír. Az ipari maradékokra tekinthetünk terhet jelentő hulladékként, vagy lehetőségeket magában rejtő nyersanyagként. Ha újraértelmezése során eredeti jó tulajdonságait kihasználjuk és a megdolgozásával továbbiakkal egészítjük ki, megtalálhatjuk új, releváns felhasználási területeiket. Így a korábban teherként jelenlévő anyagokra ismét nyersanyagként tekinthetünk. A zsennyei műhely „Nyersanyag?” workshopjának fókuszában az új alapanyag szemléletű tervezés kerül, ahol lehetőség nyílik megismerkedni a nemzetközi trendekkel és kipróbálni a gyakorlatban, hány féle arcát tudja megmutatni egy ki nem használt nyersanyag.

 

Körforgások a társadalomban és a gazdaságban

 
nagy richard.png
 

Nagy Richard
Formatervező

 

A fenntarthatóság fogalma a piaci alapú tervezői praxis során gyakran eltorzult jelentéstartalommal jelenik meg. Egy fesztivál például akkor lesz “fenntartható”, ha minden évben megrendezhetővé válik – azaz ha gazdaságilag fenntartható. Ez nem feltétlenül jelent környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható működést. A természeti erőforrásainkat nem számszerűsítjük gazdasági számításaink során – leegyszerűsítve: egy fának vagy egy időszakosan a fesztivál területén fészkelő madárnak az értéke sehol nem szerepel a fenntarthatósági számításokban. A szekció azzal foglalkozik, hogy hogyan hozható összhangba a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság. Mi az egyének felelőssége a folyamatban? Hogyan növelhető az egyének tudatos hozzáállása a téma kapcsán? Mi a designerek felelőssége ebben a kérdésben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

 
 

Akció vagy reakció? A jövő tervezése

 
szilágyi andras
 

Szilágyi B. András
Designtörténész

 

Korunk egész közbeszédét a “társadalom-mérnökség” elmélete, és az ehhez való viszony, a társadalom alakítására vonatkozó tervek határozzák meg. A “társadalom-mérnökség” huszadik században elterjedt szociológiai elmélete szerint lehetőség van egész társadalmak szebb, kényelmesebb technológiailag fejlettebb megtervezésére, ehhez pedig átfogó társadalmi rendszerekre van szükség. Ezekből az álmokból lettek száz évvel ezelőtt elébb az avant-garde művészet, majd a politika izmusai. Olyan utópiák a “szebb és jobb világról” mint a testvériségről álmodó fasizmus, az egyenlőségre vágyó szocializmus, és a totális szabadságot hirdető kapitalizmus.

Jelen világunk a harmadik ipari forradalom idejét éli. Már jelen vannak azok a feszültségek, melyek újabb, világunk igazságtalanságait felszámoló utópiákat és disztrópiákat vetítenek elénk. Melyik a helyes út: gyorsítani a folyamatokat, új társadalmat tervezni vagy reagálni a történésekre és a design mentőcsónakján menteni meg az Utópiától az Emberiséget? Hogy viselkedjen a tervező egy ilyen válság idején? Legyen forradalmár, vagy legyen ellenálló?

 

Mit tehetünk?

 
gross andras soma.png
 

Gross András Soma
Formatervező művész

 

A »Mit tehetünk?« kérdés előtt föl kell tenni egy másik kérdést: »Hogyan kell gondolkoznunk?«” - Joseph Beuys, 1978

Hogyan fordíthatjuk át a fenntarthatósággal és a körkörös szemlélettel kapcsolatos ismereteinket a valóságba?

A szekció bemutatja a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket és kihívásokat, ugyanakkor megkérdőjelezi a jelenlegi gondolkodásmódunk alapjait. Ezen túlmenően pedig  jó példákon keresztül vizsgálja, hogy miként lehet kicsiben elkezdeni és érdemi hatást elérni a fenntarthatóság kapcsán a szűkebb, vagy akár a  tágabb környezetünkben.

 
 
 

Felkeltettük az érdeklődésedet?

Kérdésed van?

 

Előadók

19.jpg
 
zalavári józsef

Zalavári József
designer, egyetemi docens
AMI Sopron

 
 
veszprémi gabi.png

Veszprémi Gabriella
Fashion designer, kiegészítő tervező

 
 
 
 
 
 

Érdekelnek az előadások?

Kérdésed van?